Kiléptünk a sárgatéglás épületből, és már rögtön azon járt az eszem, hogy minden sarkon figyelhetnek minket. - Másszunk át a kerítésen, arra kerüljünk! - mondta a barátom, de én tudtam, hogy ez olcsó trükk lenne, és biztosan számítanak is rá, úgyhogy gyorsan…

Mennyi pénz van a kártyán? - kérdezte meg nővérem az előbb. Engem meg mintha megütött volna a kettőhúsz erre a kérdésre, mert jól megtanultam 2004-ben Angliában, hogy a pénz nem a kártyán van, hanem a kártyához tartozó számlán. Nem precízkedni szeretnék, mert magasról…

Nem leukémiás gyerekeknek szeretnék itt most pénzt kunyerálni, hanem leírni, amit Fleko nem írt meg.Történt egyszer, hogy az Orczy úti iskola tanulói közül hárman úgy gondolták, megunták ezt a nagy társadalmi nyomást, a tanárok hülye házifeladatait, a szülők feküdj már…

Nem is mennék messzebb ennél a blognál, ha már tudnám most, amit most tudok. (Hú de bele lehet gabalyodni ezekbe az igeidőkbe annak, aki a jövőből ír vissza a jelenbe. Vagyis jelenből a múltba, ami most már megint jelen. De nem most most, hanem akkor most. Azaz, amikor olvassátok.…

Talán igaz sem volt, annyira földöntúli emlék, amely eszembe jut így féltiztenkettőkor...Kb ugyanígy ülök itthon, a gép előtt (höhö ez nem változott...), eccercsak rezeg a mobilom, és egyik volt osztálytársam mongya, mit kéne. Két órával később harmadmagammal…